Egészen 1975-ig szokás volt a tengerbe borítani a feleslegessé vált lőszereket, ugyanis az volt a nézet, hogy a tengerekbe dobált lőszerek egész egyszerűen el fognak tűnni. Miután a burkolatukat a korrózió megnyitotta, a tengervíz nagyon gyorsan felhígítja a mérgező beltartalmukat. Azonban, úgy 25 éve kiderült, hogy ez nem így zajlik, a mérgek szivárgása folyamatosan szennyezi a környezetet. A fel nem robbant világháborús lőszerek, bombák még sok-sok évtized elteltével is igen veszélyesek, a belőlük a tengerbe szivárgó anyagok miatt. Hatalmas mennyiségű lőszer, bomba, akna van a tengerek mélyén, Európa tengerei különösen szennyezettek, számolt be a Smithsonian Magazin. Az Északi-tenger német részén, valamint a Balti-tengerben a becslések szerint 1,6 millió tonna lőszer hever, amely az első és a második világháborúk során került bele. Ezek kitakarítása annál nagyobb veszélyt jelent, minél később történik meg – annyival több mérgező anyag jut ugyanis a tengerbe, és előbb-utóbb a táplálkozási láncon át a tányérjainkba is. Alakult is pár éve egy kutatócsoport, vagy talán inkább hálózat, amelyben számos intézmény közösen vizsgálja meg, mik a legfenyegetőbb problémák és miként lehet, érdemes ezektől megszabadulni. Azonban a vizsgálatokon túl a tettekre is szükség van, ezért a SeaTerra nevű cég, amely lőszerek felkutatására ás ártalmatlanítására vállalkozik, mind a szárazföldön, mind a vizek területén, elkezdte a Balti-tenger kitakarítását. A veszélyes hulladékok eltávolítására tett kísérletről a hét végén számolt be a National Geographic. A szerző, Landy-Gyebnár Mónika több videót is ajánl a téma pontosabb megismeréséhez, ezek egyike a speciális, különböző feladatokra felkészített hajókat mutatja be. Más eljárás kell a vegyi fegyverekhez, más a lőszerekhez, az eltérő állapotúak más-más eljárással emelhetők ki a tengerből. A csapat a jövőben a Lübecki-öböl megtisztításával végez egy bemutatót, amelynek során az is kiderül majd, hogy alkalmasak-e valóban a fejlesztett eszközök e célokra.