Már legalább másfél évtizede érzékelhető a lakossági hulladék mennyiségének növekedése a Tiszában. A legjobban a Tisza-tavon lehet látni, mit jelent ez a valóságban: szemétszigetek mellett úsznak el a hattyúk, mérgező mikroműanyagokkal teli nádasokban ívnak a keszegek, és orrfacsaró bűz van a tó legidillibb részein. A Szabad Európa tegnapi kiadásában (szerző: Bihari Ádám) számba veszi az aktuális helyzetet. A Tisza-tó jellegéből adódóan – mivel víztározó medence – lelassítja a vizet. Itt a leglassabb a magyarországi szakaszon a Tisza folyási sebessége. Ezáltal a szemetet és a nehézfémeket is lerakja az üledékkel együtt. Négy-öt ország felelőssége, együtt tesszük tönkre a Tiszát, a Dunát és a Fekete-tengert. A Duna Európa legszennyezettebb folyója. Nem a műanyagszennyezés, hanem a szennyvíz és a vegyi anyagok miatt. A Fekete-tenger mostanra már a legszennyezettebb európai tenger lett, épp a Dunába ömlő Tisza miatt – összegez a szerző. A lapnak nyilatkozó Fejes Lőrinc, a Kiskörei Vízerőmű szakaszmérnöke szerint időnként annyi hulladék érkezik a Felső-Tiszáról, hogy muszáj egy részét továbbengedni, az erre alkalmazott uszályokkal nem tudják az összeset eltávolítani a vízből. Mivel meglehetősen fura helyzet lenne, ha a hulladékot összegyűjtő önkénteseknek még az elszállításért is fizetniük kellene, megkérdeztük az új illetékest, a MOHU-t, a Molhoz tartozó hulladékgazdálkodási céget, előfordulhat-e ilyen. Válaszukban egyértelműen azt írták, hogy az önkénteseknek nem kell fizetniük az elszállításért.