Nem meglepő, hogy a Huha 2.-re vonatkozó új vizsgálatok is a XXIII. kerületi Ócsai út és az M0-s autópálya találkozási helyére összpontosítanak, és a költségszámítások is az eredeti kalkulációból indultak ki. A Világgazdaság 2016-os cikke szerint a már akkor is több évtizedes elképzelés szerint a Huha 2.-nek évi 600 ezer tonna kommunális hulladékot kellene eltüntetnie. (Összesen körülbelül egymillió tonnáról lenne szó a háztartási hulladék 70 százalékának újrahasznosítását feltételezve, de ebből évi 400 ezer tonnával megbirkózik a Huha.) A Huha 2.-től 2016-ban évi 60 ezer tonna szennyvíziszap és 300 ezer tonna szemét elégetését remélték, és 50 milliárd forintot szánt volna rá az állam. Ennyi azonban Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (akkori és mostani) elnöke szerint valószínűleg csak barnamezős beruházásra lett volna elég, egy zöldmezős projekt elvihetett volna további 10-15 milliárdot.
Ebből az 50 milliárdból indult ki az a múlt évi, az Új nemzeti kiválóság program Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapjából finanszírozott tanulmány is, amely
- egy évi 230 ezer tonna települési szilárd hulladékot (TSZH) befogadó,
- alaperőműként működő,
- az év során szinte végig 55 megawatt kiadott hőteljesítménnyel
- és 14,6 megawatt villamos teljesítménnyel üzemelő létesítménnyel számol.
Az 50 milliárd forintot a főváros adná beruházási összegként, a maradék hitel lenne. Pethő Zsolt, a Mohu Zrt. vezérigazgatója azt válaszolta a Világgazdaság megkeresésére, hogy cége egy évi legalább 100 ezer tonna szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas hulladékégető építését vállalta. (Ez tehát kisebb mennyiség a fent említett 230 ezer tonnánál, és nyilván kisebb beruházási költséget is indokol.) Nyilvános adatok szerint továbbá a társaság 2028-ra tervezi a létesítmény üzembe helyezését. Az előkészületekben nemzetközi tervezőcég működik közre.