Elérkezett a rekultiváció ideje a gánti dolomitbányában, amikor az eredeti vagy ahhoz nagyon hasonló állapot visszaállítását kell elvégezni a természetben írja a Szabad Európa. A külszíni bányászati tevékenység után hatalmas gödrök maradnak hátra, amit első körben fel kell tölteni, majd egyre finomabb kőzettel befedni, a végén a felső tíz centiméteres felületen humuszos talajréteget kell ráhordani. Nem olcsó eljárás, de még ezen is lehet keresni, miután megkapják az összes engedélyt ahhoz, hogy építési-bontási hulladékkal töltsék fel az üregeket. A kormány nemrég enyhített a szabályozáson, már nem kell vízügyi engedély, így a gánti bánya alatt futó karsztvíz sem lehet akadálya a sittel való feltöltésnek. A piacon jelenleg nagy a szórás, minőségtől és összetételtől függően 10–24 ezer forintos tonnánkénti áron lehet építési bontási hulladékot elhelyezni, vagyis ennyit kell fizetnie annak, aki legális körülmények között akarja elhelyezni. Ha csak tízezer forintos áron számolunk, és négyszázezer tonna elhelyezésével, az négymilliárd forintos bevételt jelent a gánti bányának. Vagyis nemcsak a rekultiváció költségein farag a bánya, de még komoly pénzt is keres azzal, hogy bontási hulladékkal tölti fel a gödröt. De van még egy további költséghatékonysági szempont is, ami a levegőszennyezettséggel kapcsolatos vizsgálati résznél derül ki. A 2021-es felülvizsgálat szerint a bánya vonzott forgalma (dolomitkiszállítással és egyéb áruforgalommal együtt) naponta kétszáz fordulóval oldható meg. Ehhez jön még a legfeljebb évi négyszázezer tonnás sittszállítás. A cég terve szerint évente 250 napon lesz szállítás, napi legfeljebb 1600 tonna. Egy gépjármű átlagosan 24 tonnát fog beszállítani, vagyis nyerges vontatóval tervezik a szállítást. Így könnyen kiszámolható, hogy 66 teherautóval emelkedne a napi forgalom a bánya körül. Viszont a Dolomit Inert hetvenszázalékos visszfuvartényezővel számol, vagyis azzal, hogy hetven százalékban a dolomitot kiszállító teherautó fogja behozni az építési hulladékot, így sokkal kevésbé emelkedik a teherforgalom, miközben jelentős költségeket is meg tud spórolni. Ez az elv azonban azt feltételezi, hogy egy helyen, folyamatosan felhalmozódik nagyobb mennyiségű sitt, építési-bontási hulladék. Tavaly óta kering egy pletyka a hulladékpiacon, méghozzá az, hogy az építési-bontási hulladék is a koncesszió része lesz. Éves szinten 9,9 millió tonna építési-bontási hulladék keletkezik Magyarországon, amiből 1,1 millió tonnát lerakással ártalmatlanítanak. Ha az építési és bontási hulladék is a koncesszió hatálya alá kerülne, központilag lehetne dönteni arról, hová kerüljön az az évi 1,1 millió tonna, amit lerakással „semmisítenek meg”. A koncesszió esetében a közbeszerzési törvény előírásai az irányadók, a koncessziós szerződés módosítására a közbeszerzési törvényben foglalt keretek között ugyan, de van lehetőség.
Negyed évszázada jelent meg az Élet és Irodalomban a Fiúk a bányában című cikk, amelyből a szélesebb nyilvánosság először értesülhetett arról, hogy a bánya egyáltalán létezik, s hogy ki a tulajdonosa.
Összsen mintegy 250 milliárd forintos bevételre számítanak a bányatársaságnál 2077-ig.