A Mol májusban durván visszavágta a hulladékos részleg bevételi kimutatását; a korrekcióval a kormányzati magyarázat szerint az ötmilliárdos nyereség hárommilliárd forintos veszteséggé alakult. A Szabad Európa ma reggeli kiadásában elemezte a Mohu helyzetét, finanszírozhatóságát (szerző: Wiedemenn Tamás).Tudni kell a hulladékkoncesszióról, hogy az Európai Bizottságnál panaszt tettek a hulladékpiac magyarországi átalakítása miatt. A panasz tiltott állami támogatás miatt érkezett a bizottsághoz, ezt egy szakmai szervezet nyújtotta be. Egyik része arról szól, hogy a kormány azután adta koncesszióba a hulladékpiac nagy részét, hogy egy olyan új díj bevezetéséről döntött, amely nyereséggel kecsegtető üzleti lehetőséggé változtatta az addig alulfinanszírozott rendszert: ez az EPR-díj, vagyis a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Magyarul a gyártók fizetnek a termék jövőbeli hulladékkezeléséért: újrahasznosításáért vagy ártalmatlanításáért. Éppen az EPR-díj miatt ugorhatott meg már a koncesszió első évében a MOHU bevétele, ami komoly profitot hozott, hiszen 5,6 milliárd forintos adózás utáni eredményt realizált a cég. Ez azért okozott problémát, mert a kormány azért adta oda 35 évre, vagyis hosszú időre a piacot a Molnak, mert ennyi idő kell arra, hogy a cég befektetései megtérüljenek. Brüsszelben viszont nem értették, hogy ha már az első évben nyereséges a MOHU, miért kellett 35 évre lezárni a piacot a versenyző magáncégek előtt.
A Szabad Európa birtokába került dokumentum szerint a kormány ezzel kapcsolatban azzal érvelt a bizottságnál, hogy valójában nem is volt nyereséges a MOHU 2023-ban. A kormányzati anyag szerint az éves beszámoló elkészítésekor a koncessziós társaságnak – az akkor rendelkezésre álló információk alapján – kellett pénzügyi elhatárolásokat alkalmaznia a várható EPR-bevételeivel szemben. Bár a MOHU-nak csak májusban kellett volna leadnia az előző évi beszámolót a hatóságoknak, a tőzsdén jelen lévő anyacég, a Mol miatt január 10-én kellett meghatározni a várható eredményeket. Az EPR-bevételek 2023. évi IV. negyedévi adatai pár nappal később, január végén álltak volna rendelkezésre. (Az adatokat az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren, az OKIR-on keresztül kell jelenteni. Az OKIR negyedévente továbbítja az adatokat a MOHU-nak. Ezt követően a MOHU kiállítja a számlákat az érintett cégeknek.) A kormány szerint a koncessziós társaság (Mol) konszolidált számviteli beszámolójában tehát a pénzügyi év zárásakor, 2024. január 10-én a koncessziós társaság várható eredménye a fent említett 5,6 milliárd forint volt. A kabinet magyarázata szerint ezután a várakozásokkal és az alkalmazott pénzügyi elhatárolásokkal ellentétben világossá vált, hogy a várt bevételek nem fognak realizálódni. Ezért a Mol a májusi befektetői tájékoztatóján jelentette a korrekciót, amelyet 2024 első negyedévében számolt el. A kormány szerint „ez a korrekció a koncessziós társaság adózás előtti eredményét mintegy hárommilliárd forintos veszteséggé változtatja 2023-ra”.
A Mol valóban korrigálta beszámolóját, amelyet itt lehet elérni. A várt húszmillió dolláros bevétel helyett, tízmilliárd dolláros veszteségről adott számot a befektetői tájékoztatójában. A Mol májusi sajtóközleményében csak annyit írt erről, hogy a „körforgásosgazdaság-szolgáltatások eredményeire hatással volt a vártnál alacsonyabb kiterjesztett gyártóifelelősség- (EPR) bevétel realizálása”.