A megkérdezettek 94 százaléka már hallott a januártól bevezetett, de élesben csak júliusban induló új italospalack-visszaváltási rendszerről – derült ki a Publicus Intézet által a Népszava felkérésére készített januári felmérésből. A lehetőség egyelőre ugyanakkor viszonylag kevés válaszadó, mindössze 38 százalék számára elérhető egy közeli élelmiszerboltban. 45 százalék így nemmel válaszolt és 17 százalék nem tudott, illetve kívánt válaszolni. Érdekesség, hogy e tekintetben jelentős különbség mutatkozott a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között: míg előbbiek 28, utóbbiak 46 százaléka találkozott már az új géppel. A kutatásban részt vevők 63 százaléka azt ígéri, mindenképp visszaváltja majd a díjköteles italcsomagolásokat, 21 százalék viszont csak akkor, ha lesz ilyen berendezés ott, ahol vásárolni szokott. Míg 6 százalék nem tervez bajlódni a palackok visszaváltásával, további 6 százalék inkább nem is vesz különdíjas terméket. A legfeljebb 8 általánost végzettek és a diplomások (67 és 65 százalék) nagyobb arányban tervezik biztosan visszavinni a palackokat és dobozokat, mint a szakmunkások és az érettségizettek (60 és 59 százalék). A kertes házban élők 67 százalékával szemben a panellakók csupán 45 százaléka él majd a lehetőséggel.
A válaszolók 32 százaléka egyáltalán nem vesz PET-palackos italt. 20 százalék 1-5, 12 százalék 5-10, 13 százalék 10-20, 10 százalék 20-30, 13 százalék pedig 30-nál is többet vásárol havonta. Míg az alumíniumdobozos üdítők vagy alkoholos italok iránt az emberek 61 százaléka nem érdeklődik, 2 százaléknyian havonta akár több mint 30-at is beszereznek ilyenből.
A tények kijózanítók. A Magyarországon 2018-ban gyártott 1,3 millió tonna csomagolóanyaghoz képest egy évre rá elkülönítetten mindössze 230 ezer tonna papír-, műanyag-, fém- és üveghulladékot gyűjtöttek be – derül ki a 2021-2027-re vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Tervből. (Pedig utóbbinak csak egy része csomagolóanyag.) A vegyes hulladék 26 százaléka visszaforgatható csomagolás. A műanyag-újrahasznosítás követi a gyártás bővülését, de így a lerakási arány csak megrekedni látszik ötven százalék körül. A 60 százalékos uniós előíráshoz képest az üvegek közel 40 százalékát dolgozták fel újra. Az összes érintett termékre vonatkozó, 55 százalékos EU-szinthez képest, míg a 2011-es hazai arány 59 százalékot mutatott, az érték 2018-ra 47 százalékig esett. Brüsszel 2025-re (a fát leszámítva) a tagállamoktól 50-75, 2030-ra pedig 55-85 százalékos újrafeldolgozást vár el. A Szabad Európa tavalyi értesülései szerint viszont az Orbán-kabinet halasztást kérhet.
A tényeken kívül a Népszava elemzéssel is szolgál. A lap az új visszaváltási rendszerről Szabó Györgyöt, a Humusz Szövetség alelnökét, a „nulla hulladék” programvezetőjét kérdezte Egy a kérdések és válaszok közül:
Nemzetközi példák alapján a hasonló rendszerek bevezetése után változhat a lakosság által megvásárolt PET-palackok mennyisége? Akinek nincs lehetősége visszaváltásra, azok számára ez palackonként 50 forint áremelkedés.
Sajnos a PET-palack-fogyasztás visszaesése az új rendszertől nem várható. Európai példák alapján a szemetelés, vagyis az elhagyott italcsomagolások mennyisége csökkenhet, hiszen vélhetően lesz, aki az értük járó betétdíj reményében begyűjti az utcán a padok, kukák mellett hagyott palackokat és dobozokat..
Lezárult a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása, amelyben a fogyasztók előzetes véleményét vizsgálták az új üvegviszzaváltó rendszerrel kapcsolatban. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a megkérdezettek többsége negatívan ítélte meg az új rendszert, kisebb-nagyobb kényelmetlenséggel számolva. Emellett az emberek nagy része nem változtatna a vásárlási szokásain, bár egy részük fontolgatta az ásványvíz vagy üdítőital fogyasztásának csökkentését, vagy alternatív megoldásokat beiktatásán. A visszaváltó automatákat sokan a várakozás és problémák forrásának tartják.
