Levelezést folytatott az Európai Bizottság az Energiaügyi Minisztériummal. Decemberben halasztást kértünk az EU-tól, mert nem tudjuk teljesíteni a hulladékhasznosítási célszámokat. Pont abban a két anyagáramban – üveg és műanyag – kértünk halasztást, amelynek intézményi begyűjtése szinte teljesen leállt a koncesszió indulása után – írta meg a Szabad Európa (szerző: Wiedmann Tamás). A hazai menetrendet tartalmazó Országos Hulladékgazdálkodási Terv szerint a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására 2025-re 55, míg 2030-ra hatvanszázalékos arányt vállalt a magyar kormány. Ugyanezeket az arányszámokat vállalta 2025, illetve 2030-ra üveg-, fa, műanyag-, textil- és papírhulladék esetében. Az Energiaügyi Minisztériumban tavaly decemberben készült el az a beadvány, amely halasztást (derogációt) kér a hasznosítási célszámokra az Európai Uniótól. Ez azt jelenti, hogy bizonyos anyagok esetében elég később elérni az adott tagállam által vállalt újrafelhasználási arányszámot. A bizottsági válaszból kiderül, hogy a kormány az üveg és műanyag csomagolási hulladék, illetve a települési hulladék esetében kért derogációt. „Mivel Magyarország nem adott teljes körű tájékoztatást a települési és csomagolási hulladék újrafeldolgozására, hulladéklerakókban való elhelyezésére és egyéb kezelésére vonatkozó korábbi, jelenlegi és várható arányokról, valamint a települési és csomagolási hulladékot alkotó hulladékáramokról, a bizottság nem tudja értékelni a hulladékkezelés helyzetét Magyarországon” – közölte a Kecsup szerint az uniós testület a magyar kormánnyal. Ahogy Jávor Benedek a HVG-nek mondta –, az üveg- és a műanyaghulladék intézményi visszagyűjtése gyakorlatilag megszűnt 2023 második fél évében, vagyis a koncesszió indulását követően.