Elfogadta a Mol érvelését a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Ez is közrejátszott abban a döntésben, amelyben arra jutott, hogy az olajtársaság nem élt vissza erőfölényével a hulladékpiacon. A fémkereskedők azért fordultak a GVH-hoz, mert a Mol hulladékos cége olyan anyagok vonatkozásában is szerződést kötött az alvállalkozóival, amelyek nem tartoztak a koncesszió hatálya alá. A törvény kimondja az építési és bontási fémhulladékról, hogy nem a koncesszió része, vagyis szabadon adható és vehető. De még a Mol is így gondolta, hiszen eleve csak a csomagolási fémhulladékra tartott igényt, amikor beadta végső ajánlatát a koncessziós pályázatban. A GVH eljárásáról a Szabad Európa közölt tegnap esti kiadásában összefoglalót (szerző: Wiedemann Tamás). A Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete elnöke, Szlávik Mónika szerint hiába nem része a koncessziónak az építési és bontási fémhulladék, a MOHU a mai napig ösztönzőt fizet a leadott fémek után. A lap kereste kérdéseivel a Molt és a Nemzeti Koncessziós Irodát, de a cikk megjelenéséig nem válaszoltak.