Nyolc hónap telt el azóta, hogy a Mol átvette a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét. A fémhulladékok esetében óriási a visszaesés, a második félévben az anyag negyven százaléka eltűnt a piacról, az akkumulátorok esetében hatvan százaléka. Akkora a baj, hogy a kormány az Európai Bizottsághoz fordult, mert nem tudjuk tartani a vállalt újrahasznosítási számokat. Pedig az állam éppen azért szervezte ki koncesszióba a piacot, hogy növekedjen az újrahasznosítási arányszám – írja ma reggeli számában a Szabad Európa (szerző: Wiedemann Tamás).
A magyar állam kevesebb adóbevételre tett szert. A fémleadáskor a magánszemélyeket szja-fizetési kötelezettség terheli, vagyis ennyivel kevesebb pénzt kapnak az átadott fémért a MÉH-telepen. A NAV adatai szerint a 2022. július–október közötti négy hónapban levont adó címén 685 millió forint folyt be a költségvetésbe, míg 2023 hasonló időszakában már csak 362 millió. Csak négy hónap alatt 323 millió forintot bukott emiatt az állam. (A tavaly novemberi és decemberi adatok még nem elérhetők az adóhivatalnál.)
A kormányzati dokumentum szerint a derogációs jogosultság megszerzéséhez végrehajtási tervet kell készíteni és benyújtani az Európai Bizottság részére 24 hónappal a kötelezettség határidejének lejárta előtt. Az Energiaügyi Minisztériumban azért kellett sietni a munkával, mert ha nem akartak kicsúszni a határidőből, 2023. december 31. előtt meg kellett küldeni a bizottságnak a kérvényt. A derogációs kérelem meg is érkezett decemberben Brüsszelbe, az Európai Bizottsághoz. A Szabad Európa megkereste a Mol koncessziós cégét. A MOHU a lapnak küldött válasza szerint a koncesszió indulása óta folyamatosan nő a leadott fémhulladék mennyisége. „Az éves összehasonlításban szerepet játszhat a fogyasztás visszaesése, a koncesszió indulása előtti megnövekedett leadások mennyisége, illetve az, hogy december 31-ig moratórium volt érvényes a történelmi készletekre, vagyis a július 1. előtt begyűjtött hulladékot a koncesszión kívül lehetett értékesíteni” – közölte a MOHU.