A kötelező visszaváltás miatt rengeteg pluszköltsége keletkezik, emellett pedig csak a Mohunak töréstesztre beküldeni előírt üvegeken százezreket bukik egy-egy pálinkafőzde 2024-től – írja a Világgazdaság. Ráadásul a piaci problémák mellett már az EPR-rendszer bevezetése, és a borászoknak kedvező szabályozás is nagy veszteségeket okoz számukra – teszi hozzá a Portfolio. A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) az anyagi mellett nagy adminisztratív terhet jelent a pálinkafőzdéknek, még annak is, aki modern programot használ a szigorú jövedéki nyilvántartáshoz, amiben az EPR-t is be lehet rögzíteni. Minden egyes terméknél – függetlenül attól, hogy esetenként csak az üvegbe töltött pálinka más, de ugyanaz az alkoholfoka – külön-külön le kell mérni az üveget, a dugót, a címkét, és a kapszulát. A különböző űrtartalmú üvegeknél ugyanezt az adminisztrációt minden egyes típusra meg kell ismételni. Márpedig üvegből nagyon sokféle van – mondta a Világgazdaságnak saját tapasztalatai alapján is Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnöke. Ennél is furcsábbnak tűnik az, hogy minden egyes termékre 8 darab üveget kell üresen, felcímkézve beküldeniük engedélyeztetésre (töréstesztre) a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-hez (Mohu) – teszi hozzá a Mandiner. A Hír TV a törésteszt költségeit elemzi. Egy-egy pálinkafőzde ugyanolyan üvegben dob piacra akár 16-17-féle gyümölcspálinkát, ezért a pálinkakészítők nem értik, miért kell minden – csak magában a beletöltött pálinkában és a címkében különböző – termékből 8-8 üveget beküldeni. Van olyan főzde, amelyik 600 forintos üvegben forgalmazza a pálinkát, ami ugyan nem jellemző, de ha csak 300 forintos üveggel számolnak, akkor is brutális költséget jelent a Mohu töréstesztje. Egy kereskedelmi főzdének ugyanis a különböző űrtartalmú kiszerelések miatt simán lehet 50 terméke, ami csak a töréstesztre
több százezer forintos többletköltséget jelent.
Ehhez még hozzájön a beküldött palackok szállítási díja, amit 4 különböző helyre kell eljuttatni.