Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the wp-toolbelt domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /var/www/clients/client1/web84/web/wp-includes/functions.php on line 6121
Pethő Zsolt nagyinterjú – merre tart a Mohu? | Dél-kom Intranet


Az EPR-rendszer létrehozásával az EU szándéka az volt, hogy ösztönözze a termelőket a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására és a hulladék újrahasznosítására vagy megfelelő kezelésére. De pontosan hogy fog mindez kinézni, mik a hosszú távú tervek a MOHU-nál? Elérhető a körforgásos gazdaság Magyarországon? Többek között ezekről is beszélgettek a Portfólió szerkesztői Pethő Zsolttal, a MOHU vezérigazgatójával a lapban ma reggel közzétett nagyinterjúban. Néhány érdekesebb megállapítást a Dél-Kom Sajtófigyelő az alábbiakban emel ki a beszélgetésből:

  • 300 kilotonna zöldhulladékot gyűjtünk be, egyetlen probléma van, hogy nem lesz belőle a mezőgazdaságban felhasználható szerves trágya.Akkor van értelme a zöldhulladék gyűjtésének, ha utána visszakerül a földekre műtrágya helyett.
  • Az emberek nem használják a hulladékudvarokat, több mint 200 van, de vagy nem tudnak róla, vagy nem kényelmes számukra.
  • Abból, hogy a szelektív gyűjtés nem jól működik, egyenesen következik, hogy a vegyes hulladékban nagyon sok az újrahasznosítható anyag.
  • Az elektronikai hulladék 20 százaléka kerül begyűjtésre és újrahasznosításra, ez tragikus.
  • Kétmillió tonna vegyes hulladék keletkezik az országban, ezt elástuk a föld alá. 15 százaléka műanyag, 15 százaléka papír, 5-5 százaléka üveg és textil, ez mind újrahasznosítható lenne.

A vezérigazgató által ismertetett ötéves akcióterv pedig az alábbi:

  • A tervezett 22 korszerűsített, optikákkal felszerelt automata válogatóban sokkal tisztább kihozatalt tudunk majd elérni – olyan anyagokat, amik könnyebben és teljesebben hasznosíthatók.
  • AZ ITALCSOMAGOLÁSOK 90-95%-ÁT BEGYŰJTJÜK ÉS ÚJRA ITALPALACK LESZ.
  • A konyhai ételmaradékot elkülönítetten gyűjtjük.
  • A szelektíven gyűjtött csomagolási műanyag hulladék volumenét megduplázzuk.
  • Az 1500 darabból álló textil hulladékgyűjtő konténer hálózatot bővítjük több mint 6000-re a visszagyűjtött mennyiséget 3-4 szeresre növeljük.
  • A lakosság számára kiépítjük és egységesítjük az országos használt sütőolaj visszagyűjtési hálózatot, a lakosságtól visszagyűjtött használt sütőolaj-mennyiségét meg kívánjuk háromszorozni, négyszerezni.
  • Az elektronikai eszközök jelentős részét forgalmazók gyűjtik majd az ország több mint 200 pontján, valamint házhoz szállítókkal, így megduplázva a begyűjtött mennyiséget.
  • Az országban képződő elhasználódott Li-Ion akkumulátorokat teljes mennyiségében előkezeljük és az így képződő, már veszélytelen hulladék legalább felét újrahasznosítjuk.
  • roncsautókat országosan több mint 120 ponton lehet leadni, vagy ingyenesen elszállítjuk azokat. Minden roncsautó először bontóba kerül, ahol biztonságos és környezetkímélő szárazrafektetést (veszélyes folyékony anyagok eltávolítása) követően minden újrahasználható alkatrészt és azon anyagokat, amelyeket közvetlenül tudunk anyagában újrahasznosítani, kibontanak.
  • Olyan eszközt adunk a lakosság kezébe (egy applikáción keresztül), AMINEK A SEGÍTSÉGÉVEL PONTOSAN UTÁNA LEHET JÁRNI ANNAK, HOGY AZ ADOTT HULLADÉKTÍPUST MIKOR ÉS HOVA LEHET LEADNI.
  • 5 év múlva szeretnénk, ha a nemzeti alaptanterv része lenne a hulladékgazdálkodás oktatása.

A beszélgetésben szóba kerülnek még az üzleti vonatkozások, az aktuális és hosszú távú kilátások valamint az is, hogy nagyon komoly szemléletformálásra van szükség a lakosság körében.

pethő      pethő