Tekintélyes szaklap, az Agrofórum közli, mégis tekintélyes kétségekkel fogadja a tanulmányt a minimális kémiai ismeretekkel rendelkető olvasó. Ez a bizonyos tanulmány részletesen ismertet egy olyan módszert, amellyel a műanyaghulladékot a faszén (???) nagy porozitású, nagy felületű, grammonként körülbelül 400 négyzetméteres tömegű formájává alakítják át. Ez a faszén képes javítani a talaj vízvisszatartását és a mezőgazdasági területek levegőztetését, miközben természetes lebomlása során trágyázza a talajt. Az UC Riverside-i Marlan és Rosemary Bourns Műszaki Főiskolán fejlesztették ki az eljárást arra, hogy a műanyagból szenet állítsanak elő. Ennek során két elterjedt műanyagtípus egyikét kukoricahulladékkal – a maradék szárakkal, levelekkel, héjakkal és kukoricacsutkákkal – keverték össze. A keveréket forró vízzel megfőzték. A rendkívül porózus szenet polisztirolból, a hungarocell csomagoláshoz használt műanyagból és polietilén-tereftalátból, azaz PET-ből állították elő, amelyet többek között víz- és üdítős palackok gyártásához használnak.
A cikk végén a szerző, Ordódy Eszter megjelöli a forrást, a SciTechDaily tudományos napilapot. Ha az ember veszi a fáradtságot, és beleolvas az újságbe, kiderül, hogy faszénről az írásban szó sincs. A többi ostobaság sem szerepel az eredeti anyagban. A fordító dobta el a kalapácsot, egyszerűen figyelmetlen és felszínes volt. Angol eredetiben a módszer, a maga esetlegességeivel, kísérlketi jellegével azonnal hihetővé válik.