…azaz a különös előírás lerontja az általános szabályt. Hogy mi köze mindennek a hulladékgazdálkodáshoz? Nos, ez az elv érvényesül a hulladékgazdálkodási eljárásokban is. A kialakult joggyakorlat alapján rögzíthető, hogy a jogellenesen elhelyezett hulladék elszállítására és kezelésére irányadó felelősségi és kapcsolódó bizonyítási szabályokat a hulladéktörvény határozza meg. E körben a hulladéktörvény olyan speciális jogszabálynak minősül, amely megelőzi az általános jogszabályi előírásokat, a bizonyítási teherre vonatkozóan is. A kérdéskör iránt érdeklődők a Jogadó tegnapi kiadásából tájékozódhatnak (szerző: Bihari Ákos) Érdekes cikk egyébként, például az is kiderül belőle, hogy ha a hatóság helyesen állapítja meg, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a hulladékot elhelyező vagy elhagyó személy(ek) kiléte nem határozható meg, és a további bizonyítás eredményeként új adatok ebben a körben nem várhatók, úgy eleget tesz a tényállástisztázási kötelezettségének. Gondolták volna?
Pedig így fordulhatott elő az, amiről a Blikk írt ugyancsak tegnapi számában: a Hegedűs testvéreken a kormányhivatal 27 éps fél millió forintot követel, mert elvitettek a telkükről 63 tonnányi hulladékot, amiről nem tudni, ki hordta oda. A Nógrád-vármegyei Kormányhivatal szerint a telek elhanyagoltsága miatt illegális hulladéklerakóként funkcionált, kénytelenek voltak ők elvitetni a szemetet.
Több alkalommal a hulladék önkéntes felszámolására szólítottuk fel a kötelezetteket, újabb és újabb határidő biztosítása mellett. Miután ez elmaradt, a hivatal megrendelte a hulladék felszámolását. A felmerült költség számlával, fuvarlevelekkel, mérési jegyzőkönyvekkel és szállítólevekkel alátámasztott, a vonatkozó törvény alapján nincs mérlegelési jogkörünk az összeg tekintetében – válaszolták a Blikknek.
Az RTL Híradó helyszíni beszámolója szeerint a családnak 90 napja van befizetni a 27 és fél millió forintot.