Egyelőre csak beszélünk a hulladék csökkentéséről – véli a Napi.hu újságírója, Sz.Horváth Zsolt, nem is megalapozatlanul. 2004 és 2009 között jelentősen csökkent, majd évekig stagnált a hazánkban keletkezett hulladék mennyisége, az utóbbi években azonban újra drasztikusan emelkedni kezdett. Jelentős növekedést mutat az építőipari ágazat, ennek megfelelően jelentősen nő az építési-bontási hulladék mennyisége is. A lakosságtól közszolgáltatás keretében elszállított hulladék tömege 2014-től ugyancsak folyamatosan növekszik, az utolsó mért adat szerint meghaladja a 2.5 millió tonnát. (A cikket a Hírnavigátorban és a Hírlapszemlében is föl lehet lelni.)
Ezenközben a Humusz arról cikkezik, hogy az itáliai Pármában sikerült radikálisan csökkenteni a hulladékot. Az észak-olasz város olyan példával szolgál, amely iránymutató lehet minden környezettudatos régió számára. Első lépésként bevezették a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést és a biohulladék szelektív begyűjtését. Emellett új fizetési rendszert honosítottak meg. A háztartások a hulladékmennyiség függvényében fizetik a díjat, amely fix összegből és változó tételből áll. A fix összeget a háztartásban élők száma és a háztartás négyzetmétere alapján kalkulálják, míg a változó összeg a háztartásban megtermelt hulladék mennyiségétől és az otthoni komposztálástól függ. Igen, jól tetszenek olvasni, a háztartások 12%-os díjcsökkentést kapnak, ha házilag komposztálnak.
A városban helyenként plusz begyűjtő állomásokat, úgynevezett eco-station állomásokat is elhelyeztek, amely nem más, mint egy hulladék elhelyezésére szolgáló kis bódé ablakokkal. Ezek az állomások azok számára hasznosak, akik csak az elszállítási időn kívül érnek rá. Az állomások komputerizáltak, felhasználói kártyával működtethetők, díj ellenében. A díjat úgy kalkulálták, hogy azonos mértékű legyen a házhoz menő gyűjtés díjával. Emellett eco-vagonokat is elindítottak a városban, amelyek a buszokhoz hasonlóan, előre megadott útvonalon közlekednek, és maradék háztartási hulladékot, valamint könnyű csomagolási hulladékot vesznek át a lakosságtól.
A Gyuri által jegyzett cikk alapját egyébként a Zero Waste Cities oldalon megjelent publikáció adta. A város sikertörténetének részletesebb leírása pedig IDE kattintva olvasható el magyar nyelven.
Sepsiszentgyörgy önkormányzata ezenközben 100 okoskuka beszerzésére pályázott a román környezetvédelmi minisztériumnál. Ezeket az ötfajta hulladék befogadására alkalmas ökoszigeteket a város 68 helyszínére helyezik ki, számolt be Tóth Birtan Csaba. Sepsiszentgyörgy alpolgármestere szerint az okoskonténerek beazonosítják a személyt és lemérik az eldobott hulladék súlyát, ez pedig lehetővé teszi, hogy bevezessék az eldobott szemétmennyiség alapján történő fizetést, ezzel is ösztönzik a szelektív hulladékgyűjtést, és csökkenthetik a maradék hulladék mennyiségét.- jelentette tegnap este a Maszol portál (szerő: Kovács Zsolt).
Ugyancsak a Maszol számolt be szintén tegnapi kiadásában arról (szerző: Molnár Boglárka), hogy Kolozs megyében új hulldékgazdálkodási közszolgáltató, a Supercom kezdte meg működését. A cég intelligens kukákat telepít Kolozsváron, ezek segítségével megmérik a szemét súlyát, majd kiszámolják, hogy a polgároknak mennyit kell fizetniük a szállításért. Emil Boc polgármester figyelmeztetett: azok, akik nem a megfelelő tárolóba dobják a szemetet, többet fizetnek majd. A megkülönböztetés a szelektív gyűjtés felpörgetését, a maradék hulladék mennyiségének csökkentését célozza.
