Azért adta koncesszióba a Molnak a kormány a hazai hulladékpiac nagy részét, hogy javuljanak a hasznosítási arányszámok. A Mol hulladékos leánycégének felső vezetője egy konferencián ismerte el, hogy rosszabb a helyzet, mint a koncesszió előtt. Ugyanezen a konferencián az adóhivatal egyik alezredese is hanyatló trendről számolt be; ma már nem ő a főosztályvezető-helyettes. Az Energiaügyi Minisztériumban már készül a beadvány, amely a hasznosítási célszámokra kér derogációt az Európai Uniótól – értesült a Szabad Európa. Forrásuk szerint a jelenlegi állás szerint „2030-ra sem fogjuk elérni a 2025-ös célokat”. A hazai menetrendet tartalmazó Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021–2027 szakmai anyaga szerint a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására 2025-re 55, míg 2030-ra 60 százalékos arányt vállalt a magyar kormány. A derogációs célszám mindkét dátum esetében öt százalékponttal alacsonyabb érték, vagyis 50 és 55 százalék. Az állammal kötött koncessziós szerződés preambulumában is leírták, hogy a koncesszor, vagyis a Mol „teljesítse az Állami Hulladékgazdálkodási Közfeladat körébe tartozó hulladékáramokra meghatározott célértékeket” .Az is szerepel a kontraktusban, hogy a cél az, hogy a „magyar hulladékgazdálkodási ágazat a körforgásos gazdaság egyik mintaértékű modellje legyen Európában.” A G7 gazdasági portál szerint ez nem sikerült túl acélosra. „A július 1-jével indult koncesszió keretében a 2022-es hulladékhasznosítási eredményekhez képest júliusban 82, augusztusban 42 százalékkal kevesebb hulladékot hasznosítottak Magyarországon” – írta a lap. Az egyes hulladéktípusok között nagy különbség van: a Mol koncessziós cége, a MOHU papír esetében a két hónap összességében már elérte saját terveit, az üveg esetében meg is haladta. „Akad azonban bőven gond: az ólomhulladékokból 95 százalékkal, a fémekből 88 százalékkal kevesebbet sikerült begyűjteni a cégektől, mint tervezték” – írja a G7. Mindezekről egyébként Rónavölgyi Endre, a MOHU értékesítési vezetője számolt be a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének (HOSZ) októberi konferenciáján. A nyilvános konferencián előadott prezentáció szerint Rónavölgyi bevallotta, hogy sok anyagáram esetében nem sikerült a tervezett mennyiséget begyűjteni és újrahasznosítani.
A Szabad Európa kérdéseket küldött az Energiaügyi Minisztériumnak, de nem kaptak választ. A MOHU-tól viszont igen. A Mol koncessziós cége szerint az új hazai hulladékgazdálkodási rendszer kiépülése jól halad: a MOHU egy átlátható, a piac elvei alapján működő rendszer alapjait teszi most le. A társaság szerint a júliusi, augusztusi és szeptemberi adatokat jelentősen befolyásolja az a törvényi szabályozás is, miszerint az intézményi hulladékok esetében a koncesszió előtt felhalmozódott készleteket szeptember végéig, míg a fémek esetében december végéig szabadon értékesíthetik. A MOHU adatai szerint július óta dinamikusan növekszenek a begyűjtési és értékesítési volumenek.