A Haszon.hu terjedelmes, részletes írásban foglalja össze mindazt, amit a hulladékgazdálkodásban várható változásokról tudni kell. Molnár János cikke túlmegy a szokásos kincstári optimizuson, és aggodalmát fejezi ki az élelmiszerárak (kiterjesztett gyártói felelősségi díj okán) várható robbanása miatt. A Greendex Áder János minapi podcast-jét idézi, amelyben Hernádi Zsolt MOL vezér volt a vendég. Hernádi kicsit háttérbe szorul a zöldújság tálalásában, a cikk címe is ez: Áder János: mindannyiunk érdeke, hogy sikeres legyen a Mol hulladékbegyűjtési koncessziója. Töretlenül bizakodó az Öko Drive, amely egységes, takarékosabb, eredményesebb szemétszállítási rendszer vízióját vetíti előre. Érdekesség, hogy az egyébként kormánykritikus Pécsi Stop is beáll a hurrá-kánonba. Az önmagát határokon átívelő szellemi táplálékként definiáló Kolozsvári Szalonna Nehazuggy rovata ugyanakkor parasztvakításról beszél, és kiemeli: a szakpolitikai kérdésekkel nem foglalkozik Koncz Zsófia államtitkár asszony tegnapi sajtótájékoztatója. Szerintük Koncz nem tájékoztatja az embereket (többek között) arról, hogy
- míg eddig a vállalati hulladékok gyűjtésére és újrahasznosítására egy versengő, piaci keretek között működő iparág jött létre, amely versenynek jelentős szerepe volt az újrahasznosításban, ennek most vége,
- a hulladékkezelő cégeket ellehetetlenítik,
- az egész új rendszer indokoltsága ezer sebből vérzik, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a kormány és a Mol is üzleti titokra hivatkozva nem hajlandó közzétenni a több ezer milliárd forintos üzlet érdemi hátterét, megfontolásait, pénzügyi adatait, ezeket Orbánék közérdekű adatkérés keretében sem hajlandóak kiadni.
Kritikus hangot üt meg a G7 is, Bucsky Péter Wiedemann Tamással készített interjúja a szövegközi beszúrásban meg is hallgatható. Arról is szó van, hogy az árbevételt tekintve az ország legnagyobb vállalatának számító Mol nem ad hozzá a hulladékgazdálkodás hatékonyságához. A 35 évre alig 185 milliárd forintos beruházási kötelezettséget vállalt – ez évente alig több 5 milliárd forintnál. A MOHU nem épített ki saját kapacitásokat, az eddig is működő vállalkozásokat használja alvállalkozóként, tehát ugyanazok fogják a hulladék begyűjtését és újrahasznosítását intézni, mint eddig is – csak mindezért az eddigi termékdíjhoz képest – a SzabadEurópa szerint – háromszor többet kell fizetni a vállalkozóknak és végső soron, a várható brutális áremelkedések miatt a fogyasztóknak. A Don’t waste it ezúttal csak egy MTI közlemény kommentár nélküli közlésére szorítkozik, a Humusz pedig, tőle szokatlan módon egy az egyben a hazai hulladékmagazin anyagát veszi át. A BAMA és az Új Dunántúli Napló sem nyújt ennél többet, ráadásul illusztráció gyanánt, baranyai lap létére, a debreceni hulladékszállításról közöl képet.