A Qubit írta meg elsőként a hazai sajtóban, hogy glasgow-i Strathclyde Egyetem és a kanadai Dalhousie Egyetem környezetvédelmi mérnökeiből álló csoportja egy friss tanulmányban megállapította, hogy a műanyagok újrahasznosításának technikái hozzájárulnak a környezeti mikroműanyagok növekedéséhez. Azt már korábbi kutatások is kimutatták, hogy az eddigi műanyag-újrahasznosítási törekvések minden igyekezet ellenére kudarcot vallottak: világszerte a műanyagoknak mindössze a 9 százalékát hasznosítják újra, de ez például az Egyesült Államokban még kevesebb, 5 százalék. A Journal of Hazardous Materials Advances folyóiratban megjelent kutatás szerint a helyzetet tovább rontja, hogy mag az újrahasznosítás is műanyagszennyezéssel jár.
A témát fölkapta a hazai napisajtó is, így mára virradóra az Index is részletes képet adott a kérdésről. Az Üzletem Magazin ezenközben arról cikkezett tegnap, hogy mikroműanyagok jelenlétét mutatták ki a Balatonban. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai folyamatosan vizsgálják a Balatonban és annak vízgyűjtőjén található antropogén eredetű szennyező anyagokat és azok vízi ökoszisztémára gyakorolt hatását. Legújabb, hiánypótló kutatásukban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. szakembereivel közös projektben arra keresték a választ, hogy a tóban kimutathatók-e mikroműanyagok, és ha igen, milyen ökológiai kockázatot jelenthetnek a vízi ökoszisztémára. Elsőként igazolták, hogy különböző típusú, 50-100 µm méretű mikroműanyagok jelen vannak a tó különböző medencéiben. Emellett egy klasszikus ökotoxikológiai modellállat, a nagy vízibolha (Daphnia magna) vizsgálatával megerősítették, hogy a mikroműanyagoknak önmagukban és egyéb, a környezetben ugyancsak mérhető antropogén eredetű kémiai szennyezőkkel – például gyógyszermaradványokkal – közösen is élettani hatásai vannak a gerinctelen élőlényekben. A vizsgálat eredményeiről szóló tanulmányt a Science of the Total Environment szaklapban publikálták.