Szabálytalanságokat talált egy, az Európai Unió által finanszírozott magyar hulladékgazdálkodási projektnél az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF), közölte szerdán a cég. Az OLAF a közelmúltban zárta le vizsgálatát. Ville Itälä főigazgató szerint az EU által finanszírozott projektek célja a hulladékgazdálkodás hatékonyabbá és környezetbarátabbá tétele volt. Az OLAF nyomozói azonban tervezési és kivitelezési hibákat, valamint jogsértést tártak fel.
Azt is megállapítottuk, hogy a környezetre gyakorolt pozitív hatás a projektcélok átfedései miatt a vártnál kisebb volt
– fogalmazott Itälä. Az OLAF jelentéséről elsőként az Alfahír (szerző: Verebes Károly) számolt be a hazai sajtóban .A Szabad Európa (szerző: Horn Gabriella) birtokába került jelentésből további részletek is kiiderültek. A projektek közé tartozott egy olyan mechanikai-biológiai hulladékkezelő egység létrehozása, ahol éghető hulladékot állítottak volna elő, amelyet energiatermelés céljából értékesíteni kellett volna. A hulladék minősége azonban túl alacsony volt, ezért a nagy része a projekt helyszínén maradt. Ez két súlyos tűzesethez vezetett. Az első tűzeset és a hulladékkezelési technológia rendszeres meghibásodása után nagy mennyiségű kezeletlen biológiai hulladékot helyeztek el a hulladéktárolóban. Ez, valamint a biológiai egység kapacitásának hibás tervezése elviselhetetlen szagot okozott a közeli területeken. A kedvezményezett végül úgy döntött, hogy nem használja tovább a biológiai kezelőegységet. és a teljes biológiai frakciót– az összes kommunális hulladék mintegy 60 százalékát – egy másik hulladéklerakóba szállítja, megsértve ezzel a projekt célkitűzéseit. Az OLAF azt javasolta, hogy az Európai Bizottság fizettesse vissza az uniós költségvetésből elköltött 10,9 millió eurót, azaz átszámítva nagyjából 4,4 milliárd forintot.
A konkrét projektet, illetve helyszínt sem az OLAF-közleményben, sem a híradásokban nem nevezték meg.
Frissítünk!
Az Átlátszó szúrta ki, hogy az OLAF közleményt adott ki az ügyben, és hogy további információért Jana CAPPELLO-hoz, az OLAF szóvivőjéhez (telefon: +32(0)2 29-85549) vagy Kirill GELMI
helyettes szóvivőhöz (telefon: +32(0)2 29-88146) lehet fordulni. Az Átlátszó (szerző: Fülöp Orsolya) azt is tudni véli, hogy a projekt helyszíne Balatonfűzfő határában, Királyszentistvánon volt. A beruházást nagy uniós fejlesztési projekt keretében, kb. 26 millió eurós költséggel (akkori értéken kb. 7,3, mai értéken több mint 10 milliárd Ft) indították. Az átadás után már egy-két évvel bűzről kezdtek panaszkodni a környező településeken élő lakosok. A szakértői bejárások során egyértelmű megállapítást nyert, hogy a bűz forrása a királyszentistváni szeméttelep, elsődlegesen a depónia , a csurgalékvíz-tározó és a biológiai csarnok .A szagok több alkalommal is 3-5 kilométeres távolságból is érezhetőek voltak. A hulladéklerakó tulajdonosa az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás.
Képünkön: a királyszentistváni hulladéklerakóban keletkezett tűz füstje száll fel 2019. augusztus 10-én. Közel ezer négyzetméteren ég a hulladék, az oltásán több mint nyolcvan tűzoltó dolgozik. MTI/Mátyus Tamás
