A Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) a napokban megköti a Mol Nyrt.-vel a 35 éves koncesszióra szóló, az ágazatot erősen központosító szerződést. Palkovics Lászlóval, a Technológiai és Ipari Minisztérium folyamatot felügyelő szakminiszterével az átalakítással kapcsolatos kormányzati elképzelésekről készített nagyinterjút a Telex munkatársa, Brückner Gergely. A folyamatot övező csöndre utalva a lap munkatársa először arról érdeklődött, hogy töretlen-e a szándék, vagy esetleg elbizonytalanodtak a felek. A tárca vezetője határozottan leszögezte: a hulladékmenedzsment átalakításának elképzelése változatlan, hiszen a hulladékfeldolgozás a rendszerváltás óta nem tekinthető sikeres területnek. E tárgyban a miniszter három, mindennapi kérdést is fölvetett, amelyek a koncesszióval megválaszolhatók. Palkovics László szerint a modell kulcseleme, hogy nem az állam a főszereplő. A monopol jellegű hulladékgazdálkodás ugyanakkor sokféle potenciális kérdést vet fel:

• Ha a Mol lesz kulcsszerepben, hogyan határozza meg a hulladék, illetve az újrahasznosított anyagok árát a partnereinek?
• Ha a Mol lesz kulcsszerepben, akkor a ma még működő hulladékos cégek és a ma használt eszközparkok miként hasznosulnak a jövőben? A mai cégek alvállalkozók lesznek, vagy eladják a járműveiket?

Palkovics László szerint mindenre lesz példa, de nem számít kezelhetetlen konfliktusokra.

Amit az ügyfelek először látni fognak, az az italcsomagolások visszaváltása. Az ugyanakkor még nem tiszta, hogy maga a visszaváltás automatákkal, vagy a boltokkal, esetleg a Mol hálózatában történik-e.

Bruckner Gergely ezek után anyagi kérdéseket feszgetett, amelykre a miniszter egyértelmű válaszokat adott.

Végezetül Palkovics László hangsúlyozta, hogy a 9 millió tonna építési törmelék, az 5-6 millió tonna ipari hulladék, illetve a megközelítőleg 700 ezer tonna mezőgazdasági (zöld) és veszélyes hulladék kezelése nem része a koncessziónak.

A beszélgetést a legtöbb hazai napilap szemlézi, a Portfólió bőséges, de lényegre törő összefoglalót ad.