Vajon az európai folyókban lebegő szemét, például egy Elbába dobott sörösdoboz tényleg eljuthat Drezdából az északi sarkvidékre? Egy német filmrendező végigkövette a szemét útját, és elgondolkodtató dokumentumfilmet forgatott róla, Az északi sodrás címmel. Steffen Krones személyes indíttatásból kezdett el a témával foglalkozni. A rendező szülővárosából, Drezdából Norvégiába, a Lofoten-szigetcsoport egyik szigetére költözött, hogy távolabb kerüljön a civilizációtól és közelebb lehessen a természethez. A világ egyik legszebb helyén aztán egyszer csak azon kapta magát, hogy szemetet gyűjt. Ráadásul olyan dolgokat talál, amelyek nem ott és akkor kerültek a tengerbe, hanem a kontinens más tájain sokkal korábban. De hogy kerül oda ez a sok szemét, a sarkkör közelébe, Európának erre a távoli pontjára? Olyan érintetlen partvidékekre, ahol alig élnek emberek? Közhelynek közhely, de attól még – ahogy ez a film is bizonyítja – igaz, hogy bárhol is élünk, az, amit teszünk nem csupán a közvetlen környezetünkre van hatással, de az egész bolygóra kihat. A hazai természetjáró magazin, a Turista tegnapi száma beszámol róla, hogy a film bemutatójára a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon a napokban kerül sor. Nnovember 14-től a filmek többsége online is elérhető lesz.
A film egyszerre lélegzetelállító és elkeserítő előzetesében is föltűnik az a bizonyos sörösdoboz…