Akár 90 ezer forint értékű élelmiszer is a kukában végezheti egy-egy magyar háztartásban évente, hívja fel a figyelmet a Don’t waste it, pedig pár egyszerű trükk segítségével könnyen csökkenthető lenne a pazarlás. A hazai hulladékmagazinban tegnap megjelent írás a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kutatását elemzi, amely szerint a magyar háztartásokban évi 65 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik fejenként. Globálisan az emberi fogyasztásra megtermelt élelmiszer egyharmada, évente mintegy 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként vagy megy kárba. Az EU-ban az imént idézett szám 92 kilogramm évente fejenként, de a hazai mennyiség is bődületes, elég, ha a 65-öt beszorozzuk a kilenc éc félmilliós lakosságszámmal.
A Don’t waste it citálja az LG Magyarország megrendelésére tavaly végzett országos, reprezentatív kutatást is. Aszerint a válaszadók csupán kevesebb mint harmada gazdálkodik úgy a készleteivel, hogy szinte soha nem kell kidobnia romlott ételt. A 18-29 éves korosztályba tartozók fele havonta egy-két alkalommal szembesül azzal, hogy ki kell dobnia a megromlott ételeket. A fent említett trükköket az élelmiszerpazarlás csökkentését célzó program, a Maradék nélkül web-oldaláról idézi a magazin, amely a cikket néhány izgalmas lábjegyzettel kíséri. Ezek egyike például azért is kiemelhető, mert jelzi a probléma nagyságának az élelmiszer-árak megugrásával párhuzamos növekedését. A Világbank szerint ugyanis az árupiacok az utóbbi évtizedek legsúlyosabb kínálati sokkját élik meg az Ukrajna elleni orosz háború miatt, és a globális élelmiszerárak az idén várhatóan 22,9 százalékkal nőnek.
