A fekete péntek és az ünnepi szezonban megugró költekezés társadalmi vitát vált ki olyan területeken, mint a hulladékok, a káros anyag kibocsátás, a “fast fashion” és újabban az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási) problémák. A fekete pénteki költekezést vizsgáló brit tanulmány megállapította, hogy a háztartási műanyagok és textíliák, valamint a hozzájuk tartozó csomagolások 80 százaléka (!!!) a hulladéklerakóban végzi vagy elégetik ezeket. A tanulmány megállapította továbbá, hogy az elektronikai hulladékok esetében (a Black Friday-vásárlások nagy százalékát az elektronika teszi ki) szinte minden a hulladékgazdálkodási rendszerbe kerül, ahol rossz minőségben történik meg az újrahasznosításuk. Egy másik tanulmány arról számolt be, hogy a Black Friday-el összefüggésbe hozható e-hulladék mennyisége elérte az 54 millió tonnát, és csak 20 százalékát hasznosították újra. A fekete péntekkel szemben fellépő mozgalmak olyan elnevezéseket fogadnak el, mint a “Buy Nothing Day” (Ne vegyél semmit nap!) vagy a Green Friday (Zöld Péntek), ami a fenntarthatóság felé való elmozdulást jelzi. A befektetők és a fiatalabb generációk növekvő nyomása miatt, akik kifejezték a változásra való hajlandóságukat, a Black Friday kereskedelmi ünnepe az elkövetkező években elkezdhet más formát ölteni – írja a JD Supra hírmagyarázó és tanácsadó oldal. A hazai olvasókat a fentiekről szóló, de természetesen jóbal bővebb terjedelmű összeállítással a ComputerWorld gondolkodtatta el tegnap esti kiadásában.