A napisajtó pénteki és szombati kiadásaiban, tudósításban vagy elemző anyagban számolt be a tényről, hogy a jövőben a nemzeti olajtársaság látja el az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot A 2023. július 1-től kezdődő, 35 éves koncessziós időszak alatt az olajcég koncesszorként végzi az egész ország területén a háztartások és a gazdálkodó szervezetek évente mintegy 5 millió tonna hulladékának gyűjtését és kezelését, illetve a kapcsolódó létesítmények fenntartását, üzemeltetését, fejlesztését. Elemzők emlékeztetnek rá: a koncesszor évi 100 millió forint összegű koncessziós díjat fizet az államnak. A Napi.hu (szerző: Domokos László, via: P.Cs.) a MOL vállalásaira is fölhívja a figyelmet. A cég kötelező érvényű ajánlatában:
- az első 10 évben minimum 50 milliárd forint beruházási kötelezettséget vállal.
- az első öt évben egy új, évente minimum 100 000 tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt épít.
- felvásárolja a jelenlegi hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer koordinálásáért felelős Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (NKHV-t) és a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltató Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. (NHSZ) nagy részét.
Ugyancsak elemzők hívják föl a figyelmet, hogy bár a koncesszió 35 évre szól, a MOL Nyrt. pályázata 10 éven nem lát túl, illetve a tíz éves időszakot meghaladóan nem rögzít beruházási szándékot. Ugyancsak a Napi.hu írta meg, hogy bár a koncesszor kiléte már bizonyos, a jogszabályi háttér egyelőre nem tisztázott, így nem csoda, hogy a piac egyelőre óvatos, illetve a Portfólió szerint már előre beárazta a döntést. A pénteki bejelentés hatására a MOL-részvények, bár jól teljesítettek, a tőzsdék általános erősödése mellett sem növelték jelentősen értéküket.
A MOL-bejelentés hírére közleményben reagált a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM), amelyet az Origó adott közre a legnagyobb terjedelemben. A közlemény idézi Palkovics Lászlót, aki szerint új időszak veszi kezdetét a hulladékgazdálkodásban. A kormány célja a körforgásos gazdaság fejlesztése, amelyben a keletkező hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra. Ennek érdekében jövő júliustól úgy alakul át a hazai hulladékgazdálkodás rendszere, hogy abban az állam helyett egy magáncég lesz a főszereplő – tette hozzá a miniszter.
Az Európai Unió 2035-ig a települési hulladék 65 százalékos újrahasznosítását írja elő, a hulladéklerakókba pedig csupán a hulladék 10 százaléka kerülhet. Ennek megfelelően a MOL fő célja az újrahasznosítás arányának és a hulladékválogatás hatékonyságának növelése lesz, valamint olyan technológiai megoldások kialakítása, amelyek még több hasznos anyag kinyerését teszik lehetővé a hulladékból. A TIM közleménye Világi Oszkárt, a Mol vezérigazgató-helyettesét is citálja, aki elmondja: a Mol stratégiai célja, hogy hulladékgazdálkodási tevékenységével is hozzájáruljon a hazai és regionális körforgásos gazdaság fejlesztéséhez. Pénzügyileg biztos alapokon álló, nagy szaktudással rendelkező vállalatként, évente már most is több mint 100 ezer tonna hulladékot kezelnek, így minden eszközük és tapasztalatuk megvan ahhoz, hogy a magyarországi hulladékgazdálkodási rendszert összefogva, átláthatóan és hatékonyan támogassák az Európai Unió környezet- és klímavédelmi céljainak teljesítését.
A hazai hulladékmagazin, a Don’t waste it szerkesztőségi cikkében olvasható egy, sehol másutt föl nem lelhető mondat, idézzük: a vállalat a következő egy évben partnereivel közösen alakítja ki az együttműködési kereteket és feltételeket, amelynek célja egy országos szintű hálózat felépítése, a jelenlegi közszolgáltatók és piaci szereplők bevonásával.
A Dél-Kom Sajtófigyelő a soroltak melett a Világgazdaság rövid összefoglalóját ajánlja még Olvasói megtisztelő figyelmébe.